1997-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium előrelátó munkája nyomán megnyitotta kapuit a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht-t. A társaság feladatait törvénybe is foglalták. A Neumann-ház az "elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja". A törvényi feladat sosem valósult meg. Egyfelől azért, mert egyetlen közgyűjtemény vagy hivatal sem kívánt elektronikus dokumentumokkal bíbelődni, majd később amikor elkezdték, nem akarták ezek kezelését és szolgáltatását kiadni a kezükből. A Neumann egy módszertani szolgáltató központ lett, pedig már a látványtervek is megvoltak a Szent György téri főparancsnokság átalakítására, ami a nemzeti digitális kultúra fellegvára, a modern OSZK lett volna.
Nem bánjuk, hogy így alakult. A digitális kultúra nem reprezentatív házban lakik, hanem együttműködésben és a tudás megosztásában. Amióta a Neumann Kht.-ba került a Nemzeti Digitális Adattár, a Közadatkereső illetve a Nemzeti Audiovizuális Archívum, akkor végleg az együttműködés, megosztás, támogatás és koordináció filozófiája került a malter és habarcs által összetartott Neumann-ház koncepciója helyére.
A Nemzeti Digitális Adattár pont azt teszi ami az Európai Digitális Könyvtár (EDL) célkitűzése. A kísérleti üzembe szolgáltatjuk is az NDA-ban összegyűjtött adatokat. Reméljük, hogy a továbbiakban is lesz módunk az együttműködés elmélyülésére. Az EDL-nek nem kell feltalálnia a hideg vizet, hanem meg kell találni a számtalan európai tartalomfejlesztési és hozzáférési kezdeményezés koordinációjának megfelelő eszközét. A legjobb eszköz a közös tartalom-infrastruktúra, aminek legkézenfekvőbb haszna egy klassz regiszter, és az azon alapuló klassz kereső.
Ami kicsit bizonytalanná teszi a projekt kimenetelét az éppen a nagy közös európai akarat. A közösségi internet korszakában azok a projektek jobban fejlődnek, ahol a nagy akarat helyett sok kis akarat adódik össze. Az Európai Digitális Könyvtár Chirac elnök kezdeményezésére került fel az európai agendára. A kezdeményezés nyomán a nagy európai nemzeti könyvtárak indítottak nagy együttműködési programot az európai kultúra értékeinek digitális bemutatására. Viviane Reding biztos asszony bejelentése szerint ősszel indul az EDL (az emelyiket a fenti linken már ki lehet próbálni pár hónapja). A kommüniké szerint 2,5 milliárd bemutatásra érdemes dokumentumból csupán nagyon kevés érhető el digitálisan, ezért a nemzeti kormányok aktivitását sürgeti a biztos asszony. A cél támogatására el is különítettek 120 millió eurót, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1 forint 20 fillér jut a közösből egy-egy fontos dokumentum digitalizálására.
Az NFT2 TIOP és TÁMOP programjaiban egyarát vannak olyan programtervek, amik a digitális tartalomfejlesztés és -hozzáférés esélyeit javítják. Reméljük, hogy az EDL-hez hasonlóan itthon sem a hideg víz feltalálására kerülnek források, hanem a működő digitalizálási programok és műhelyek jól koordinált együttműködésének támogatására.
