Szeptember 25-én ülést tartott Luxemburgban a közadatokkal foglalkozó portálok témájában a Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatósága irányításával működő közadatokkal foglalkozó munkacsoport, (PSI Workgroup). Az eseményen a Neumann képviselte Magyarországot.
A Neumann Kft., mint a Közadatkereső üzemeltetője, illetve a 2007/CI. “Adathozzáférési” tv. végrehajtásával megbízott intézmény vett részt a tárgyaláson. Leginkább az új, államigazgatási adatbázisok mélykeresését, illetve egységes elérhetővé tételét célzó projektünk szempontjából volt érdekes az európai tapasztalatok megismerése.
Sokkal empatikusabb utat választott Spanyolország az Aporta.es portállal. Szolgáltatásuk elsősorban a civil újrahasznosítás támogatását tűzte célul, illetve hogy a kormányzati intézmények is magabiztosan használják munkájuk során az államigazgatási adatbázisokat. Az új felhasználók számára jogi tanácsokkal, e-oktatási anyagokkal, hírekkel és fórumokkal igyekeznek megkönnyíteni az adatok használatát. De ez a megközelítés sem eredményezett több, mint 15.000 látogatót hat hónap alatt.
Ha lehet még egyszerűbb, és felhasználóbarátabb megközelítést választott a Dán PSI portál a digitaliser.dk. Egyszerűen összegyűjtötték egy katalógusba az online forrásokat és lehetővé tették felhasználóik számára a szabadszavas keresést, a szabad címkézést. A folkszonomikus megoldások az állampolgári részvétel fokozását célozzák. Ez a példa is azt tükrözi, hogy a skandináv országoknak nincs gondjuk az állam transzparenciájával. Az intézmények decentralizáltan követik a PSI elérhetővé tételére vonatkozó szabályokat, a központi portál pedig csak facilitálja, népszerűsíti az adatok újrahasznosítását.
Két folyamatban lévő fejlesztés logikai modelljéről kaptunk még tájékoztatást. A francia szellemi örökséggel foglalkozó kormányzati ügynökség illetve a belga kormányzati folyamatok egyszerűsítésére létrehozott ügynökség a bürokrácia modernizációját helyezte a középpontba.
Végül a felhasználói oldalról a PSI Alliance képviselője fejtette ki elvárásaikat. Az ipari újrahasznosítók nem magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat várnak, hanem nyers adatokat, egyértelmű nyilvántartásokat az adatbázisról, nyílt és egyszerű árképzési politikát (lehetőleg marginális költségen alapulót), standard termékeket (egyértelmű licenceket, felhasználási feltételeket), független és rugalmas intézményt a felmerülő érdekellentétek feloldására, semleges piacelemzésre.
Technológiai kérdésekben szinte egyáltalán nem volt vita. Úgy tűnik, a választott megoldások országonként alapvetően a politikai kultúrától függnek. Ez pedig egyedi megoldást igényel a tagállamokban. Amerikai példák egyöntetű méltatása nem igazán jellemző EU-s intézményekben. Minden előadásban elhangzott hivatkozás az amerikai kormány Data.gov portáljára, mint kiemelkedően jó mintára.
Az előadások kapcsán felmerült egyik legfontosabb kérdés, hogy mit jelent a hozzáadott érték a PSI területén. A nagykereskedők szerint ezek szolgáltatásától óvakodnia kell az államnak. Egyes kormányok azonban pont a használatot ösztönző szolgáltatásokat készítenek elő. Vajon az adatbázisok kitisztítása, a változók metaadatokkal való ellátása, a különféle sztenderd adatbázisok egységes formátumúra konvertálása piactorzító hatású-e? Elveszi-e valakinek az üzletét, ha egy egyszerű lekérdező alkalmazással vagy vizualizációs modullal segíti állampolgárait egy hivatal? Vagy éppen a transzparenciát terjeszti oly módon, hogy komoly előképzettség nélkül is információvá lehessen fordítani a nyers adatot? Vagy éppen akadálymentesíti a piacralépést azok számára, aki az adatok értelmezésével akarnak foglalkozni és nem viszonteladással? Úgy gondolom, hogy olyan megoldást kell találnunk a közérdekű adatbázisok nyilvánossá tételéhez, ami valódi versenyt gerjeszt, ugyanakkor a polgárok információs jogainak gyakorlását is támogatja. E kettő nem egymásnak ellentmondó cél. Talán jó mércének tűnik, hogy az állam olyan adatbázisokat állítson elő amiből köztisztviselői dolgozni tudnak. Ne olyanokat, amiknek használatához egy újrahasznosítással foglalkozó piaci szereplő szolgáltatásain keresztül vezet az egyetlen út.
A közigazgatási adatbázisok elérhetővé tételéhez olyan szolgáltatások kidolgozására van szükség, amelyek biztosítják az alacsony piacralépési korlátot és a legegyszerűbb állampolgári igányek egyszerűen és hatékonyan, a lehető legkisebb költségen kielégíthetőek legyenek.
